Suzu owatashikai beszámoló

Végre otthon!

Ma volt Suzumura Kenichi 3.albumának a release eventje, Suzu no Yu: Jungyou no kan, ahol olyan városokba ment el, amiket az ősztől induló turnéján biztos nem érint.
A mai napja így nézett ki.

Nagano - Takasaki - Kumagaya - Tokyo(Anispa)


Nagyon mázlim volt tudtam jegyet rá szerezni, ha lefoglaltad az adott város Animatejében a CDjét, akkor érkezési sorrendben kaptál hozzá jegyet. Nem sok ilyen event van, amire nem sorsolással juthatsz be.
Előbb érkeztem Kumagayába, mert találkoztam a barátnőmmel, aki odaadta a jegyet, a CD-t majd elpostázza nekem.

Azt hiszem ilyen tüneteket még nem produkáltam, mikor rámjön az izgulás, átmentem teljesen Hinatába, nem győztem szaladgálni egész délután a WC-re.T_T Elég rosszul voltam, de aztán úgy-ahogy rendbejöttem, és nézem negyed 4, gondoltam odamegyek a vonatokhoz, hátha.....
Suzu shinkansennel ment egyik városból a másikba, nagyjából úgy saccoltam 4 és fél 5 között érhet Kumagayába, és ráértem még, szal odamentem várni csöppet. Persze igazából nem gondoltam valóban összefutok vele, az túl abszurd lett volna, és valahogy mindig azt hiszem saját helikopterrel érkeznek a seiyuuk, amit sehogyse se lehet észrevenni.^^
Pár percet vártam, aztán hirtelen nézem valahonnan ismerős ez a pasi. Nem tudom honnan, magamban elvetettem az azt abszurdságot Suzu lehet, ahhoz túl fiatalnak néz ki, és különben is mért jött volna ki pont az előttem lévő kijáraton.
Pár pillanat míg látom nézik ( 2 nő is volt vele), hogy merre is menjenek, 1-1 kis táska volt náluk.
De aztán mégis leesett Suzu az,  kék ingben volt háromnegyedes gatyában, a szőrös lába megmaradt. Átfutott az agyamon oda kéne menni, de teljesen lefagytam, és már mentek. Én persze követtem őket, le a mozgólépcsőn, arra gondoltam ez most elég gáz, nem kéne olyan szorosan követni őket, lefotóztam őket a mozgólépcsőről (akinek kell a fotó elküldöm), aztán beszálltak egy fekete taxiba. Jobb is hogy nem mentem oda, mert siettek, és úgyis lesz még alkalmam beszélni vele, talán megemlítem hogy láttam, gondoltam.

Odaértem 5-re a Kumagaya kaikan-hoz, az állomástól negyedórányi gyalogútra volt, már vártak ott néhányan. Összesen 50-en lehettek, ez már csak dob rá, hogy mekkora mázlim volt sikerült jegyet kapni. Mikor mondták álljunk sorba valahogy senki nem akaródzott előre menni, nagyon rámjött a szégyenlősködés, még bennem volt az előbbi találkozás is Suzuval és még jobban rányomott. Teljesen bambultam, és a fellegekben éreztem magam, annyira valószerűtlennek tűnt az egész. Aztán az elsők közé sorbaálltam, bementünk egy kis terembe amit kidíszítettek Suzu VESSEL poszterekkel, és volt egy noren is, pont amilyen a klipből. A háttérben a CD szólt.
Első sorban voltam, egy méterre a kis asztaltól, amin rajta volt a tokuten, amit oda fog majd adni. Nem sikerült akkor még rájönni mi az.
A staff elmondta hogy kell majd mennünk, először a noren mellett sorbaállunk, ott odaadjuk a jegyet a staffnak, aztán a noren alatt átmegyünk Suzuhoz.
Az égvilágon semmi normális dolog nem jutott eszembe mit mondjak, annyira rámjött a szégyenlősködés, hogy Suzunak kellett rámszólnia Do～zo.
Na de előtte beszélt egy picit, hogy először van Kumagayában, a rucija ugyanaz volt mint a klipből, és bemutatta amit át fog adni. Azt a nyakában tette (és most hogy írom én is úgy hordom)
Már akkor feloldotta a feszültséget Suzu, mindenki röhögött és nagyon tapsoltunk. Mikrofonja nem volt, így hangosan beszélt.
"Yarimaaaasu"- mondta, és elkezdődött az owatashikai, ami inkább akushukai volt. Az első sorokban tisztán hallatszódott mit mondanak neki az emberkék, erre Suzu nagy hangjával ráad, és a hátsó sorokba is minden elhallatszódott. Ettől csak még jobban szégyenlős lettem
Mikor átmentem a norenen hallom Suzu "Ararara" ( mert európai vagyok), Hajimemashite- mondja, odaadja a tokutent, bemutatkozom, és úgy nagyjából ennyivel készültem. De Suzu rögtön letámadott kérdésekkel, nagyon megmaradt bennem mikor mondta a nevem, hogy Tina-san, nem beszélve hogy Magyarország, teljesen kész volt tőle, a nagy hangjával mondta hogy honnan jöttem, és a teremben lévő 50 ember egyszerre óóóóózott. Ettől csak még jobban szégyenlős lettem, már nem tudom lehettem-e jobban, aztán poénkodott nekem csak nem onnan jöttem egyenesen,  Hangarii de shitta no? ( az owatashikait), nem, Tokyoban,  mondtam itt tanulok, aztán megint visszatért Magyarországra Suzu, mondtam neki vannak ott is rajongói, erre mondta el akar menni Mo.-ra, hívjuk csak, ő nagyon menne xD Míg beszéltünk 3x is kezet fogott velem, teljesen magától nyújtotta oda a kezét, én meg japánosan ráztam vele kezet ( két kézzel). Olyan meleg volt a keze^^ Mikor mentem mondta mélg Ganbatte! ( suli miatt)
Nagyon közvetlen volt, és kedves,  teljes ellentétje Wachának, ő várta mit mondok, míg Suzu nem, hanem elkezdett velem beszélgetni.  Lebarnult is kicsit, nem tudom hol, de elég barna volt LOL
Mindenkivel elég sokat beszélt, és nem is kopogott a staff a hátamra, hogy idő továbbmenni. Egyedül azt sajnálom nem maradhattam ott még, hogy végighallgassam, rögtön ki kellett menni, de kint is hallottam hogy röhögnek bent, Suzut is.
2 kínai lány is volt, beszélgettem velük picit, lefotóztak a tokutennel, aztán hazamentem.
Most hallgatom Anispát, mondta Suzu ottmaradtak Kumagayában kajálni, és majdnem lekésték a vonatot Anispához, Suzu vette észre menni kéne.